OER

A kreativitásról

A Világgazdasági Fórum (WEF) gondozásában megjelent “A munkahelyek jövője” című kiadvány előrejelzései szerint a hagyományos iparágakban és szolgáltatási szektorokban 85 millió munkahely szűnik majd meg 2025-re. Ugyanakkor a digitális forradalom eredményeként 133 millió új munkahely létrejöttét is prognosztizálja az anyag. Nem kell nagy képzelőerő annak megértéséhez, hogy a jelenleg meglévő készségek és kompetenciák jelentős megújulásának is követnie kell ezt a folyamatot. A WEF kielemezte és megpróbálta előre jelezni a jövő munkahelyeinek szükségleteit. A legfontosabb készségterületek a jövőben: az „Analitikai gondolkodás és innováció”, a „Kreativitás, eredetiség és kezdeményezőkészség”, a „Technológiai tervezés és programozás”, valamint a „Kritikus gondolkodás” lesznek!”

Ebben az anyagban célunk hogy átadjuk az olvasónak azokat az alapvető ismereteket és egységes értelmezési keretet amely a MOOC-ok elvégzéséhez szükségesek.

Az OER az alap ismeretanyagot tartalmazza: általános információk és legfontosabb tudnivalók összefoglalója arról, hogy mi a kreativitás, miért tölt be egyre jelentősebb szerepet mind a vállalatok, mind az egyének életében, illetve arról, hogy mi is kell ahhoz, hogy az ember kreatív legyen. Átfogó képet ad a kreativitás fejlesztésének lehetséges útjairól és néhány eszközt és konkrét példát is bemutat ezekhez a perspektívákhoz kapcsolódóan.

Hogyan érthetjük meg a kreativitást?

Mit is értünk kreativitás alatt?

Mikor mondhatjuk valamire azt, hogy kreatív?

Nehéz, sőt talán lehetetlen is a kreativitás egyetlen általános definícióját meghatározni. Mint ahogy ez sok más dolognál is így van, a különböző kultúrákban élő emberek is némiképp eltérő dologra gondolnak a szó hallatán. A pszichológiai szakirodalomban több mint 60 különböző meghatározást találunk a kreativitás fogalmára. Ezért ahelyett, hogy egyetlen mondatban próbálnánk megmagyarázni a kreativitás jelentését, az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány példát arra, hogy az emberek hogyan definiálják a szót, KREATIVITÁS.

  • „A kreativitás – mondják – nagyrészt abból áll, hogy újra rendezzük azt, amit tudunk, hogy kiderítsük, amit nem tudunk.” (George Keller)
  • „A kreativitás egy olyan ötlet megvalósítása, amely egyszerre eredeti és értékes.” (Nick Skillicorn)
  • „A kreativitás úgy értelmezhető, mint az újszerű és megfelelő munka létrehozásának képességét.” (Sternberg & Lubart).
  • „A kreativitás az a képesség, hogy meglássuk a lehetőségeket, amelyeket mások nem vettek észre” (Anna Craft).
  • „Az új ötletek generálása során elengedhetetlen folyamat.” (Giselle B. Esquivel)

A kreativitás négy C-modellje jó szemléltető eszköz arra, hogy megértsük, mit nevezhetünk “kreatívnak”, és bemutatja a kreativitás típusait/szintjeit:

Kis-c kreativitás: A mindennapi életből kevésbé kiemelkedő kreatív tevékenységek, mint például az utazásra való csomagolás hatékony módjainak kitalálása vagy ruhadarabok kombinálása új szettként.

Mini-c kreativitás: Ide tartozik a dolgok új és személyes átértelmezése, saját ötletek és meglátások alapján valami új alkotása. A kreativitásnak ez a típusa az oktatásban figyelhető meg a legkönnyebben. Jó példa erre, amikor valaki a tanórán megtanulja, hogyan kell háromdimenziós alakzatokat rajzolni, majd ezt a képességet arra használja, hogy új módon készítsen rajzokat épületekről.

Pro-c Kreativitás: Itt találjuk azokat, akik hivatásos alkotók, de nem kiemelkedő (közismert) alkotók, akik sikeresek, de nem érték el a halhatatlansághoz vezető ismertségi szintet. Például olyan kutatók, akiknek számos publikációjuk van és jól ismerik a szakterületüket, de nem értek el olyan szintű kitűnőséget, ami halhatatlanná tenné az emléküket.

Nagy C kreativitás: A kiemelkedő kreativitás. Az alkotók ennek eléréséhez általában legalább tíz évet töltenek tanulmányokkal, hogy elérjék a professzionalizációnak azt a szintjét, amely szükséges a kiemelkedő és meghatározó eredményeik eléréséhez, a “világmegváltó” felfedezésekhez.

Miért elengedhetetlen, hogy kreatívak legyünk? A kreativitás szerepe az életben

Gyorsan változó és kihívásokkal teli világunkban egyre nagyobb szükség van a kreativitás és az érzelmek kifejezésre juttatására. A bal agyfélteki gondolkodással szemben – amely a logikus és analitikus gondolatok megjelenítésére összpontosít – a jobb agyfélteki gondolkodás az agy más területein működik, és más készségeket mozgat meg. A kreativitásra egyre több területen van szükség az üzleti életben, de még a magánéletben is.

Kreativitás az egyén számára: A kreativitás ösztönzésével a gyermekek lehetőséget kapnak arra, hogy felfedezzék önmagukat, tehetségüket és valódi érdeklődésüket. Kreatív tevékenységek folytatásakor szabadságot nyerünk, ez segít átlépni a saját határainkat, hogy új dolgokat hozzunk létre vagy új módon hozzunk létre valamit.

Kreativitás a szervezetek számára: A szervezetek életében a kreativitás fontos a változó körülményekhez és igényekhez való alkalmazkodáshoz, új és versenyképesebb termékek és szolgáltatások kifejlesztéséhez, valamint azok sikeres piaci értékesítéséhez. Segít a folyamatok racionalizálásában, valamint a dinamikusabb és innovatívabb vállalkozások kialakításában. A kreativitás segít megtalálni és kifejezni az egyediséget, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy sikeresek legyünk a versenypiacon.

Bővebben itt:

Értékes kreativitás a vállalatoknál: 2. lecke

Kreativitás a társadalmunk számára: A kreativitás jelentős hatással van a társadalmunkra is. A kreativitás kulcsfontosságú az ipari gazdaságból tudásalapú gazdasággá átalakuló országok számára, ami most elengedhetetlen a sürgető társadalmi, gazdasági és környezeti problémák megoldásához.

A vállalatoknak és szervezeteknek meg kell újulniuk, és alkalmazkodniuk kell a gyorsan változó környezethez; a magánéletben a kreativitásra szükség van a kihívást jelentő élethelyzetek, akár apró bosszúságok kezeléséhez vagy ahhoz hogy igazán tartalmas életet éljünk, de a közös globális és társadalmi problémák megoldásának eszköze is lehet. A kreativitás olyan létfontosságú erő, amelyet stimulálni, ápolni és ösztönözni kell. A kreativitás az innovációs folyamat lényeges eleme, ezért meg kell adnunk neki a szabadságot, hogy a maga módján kifejezésre juthasson, még akkor is, ha társadalmunk intellektuális paradigmái néha még mindig nem ismerik el kellően fontosnak vagy produktívnak.

1. Ábra: Forrás: State of create: 2016 – Az új felmérés szerint az erősebb személyes és szakmai siker összefügg a kreativitással.

Fejleszthető a kreativitás?

IGEN

Eleinte úgy gondolták, hogy a kreatív emberek, és így a kreativitás is, valamiféle kiváltságos, veleszületett képesség. Ez a felfogás csak az 1950-es években kezdett megváltozni, amikor Guilford – egy amerikai pszichológus – kezdett kutatni ezen a területen. A pszichológus a kreatív egyének személyiségjegyeit kutatta, elkezdte azt is tanulmányozni, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki kreatív legyen. Ekkor született meg a következő definíció, amelyben már megcsillant a kreativitás fejlesztésének reménye.

“A kreativitás az alkotás képessége, egy olyan alkotó kapacitás, amelyben a különböző képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, új módon és új formában történő értelmezését.”

E szerint a kreativitást sokkal inkább a neveltetés, a környezet és a gondolkodásmód határozza meg, mintsem a veleszületett genetikai adottságok.

Ahogyan számos “kreativitás-definíció” létezik, ugyanúgy számos koncepció létezik arra vonatkozóan is, hogy mi szükséges a kreativitáshoz. Sternberg és Lubart (1999) szerint a kreativitáshoz öt elemre van szükség: intellektuális képességek, tudás, sajátos gondolkodási stílusok, személyiség és motiváció.

Teresa Amabile (1998) tovább szűkítette a kreativitáshoz szükséges összetevők körét. A kreativitás három összetevőjének egyikét a motivációban látja, a másik kettő a szakértelem és a kreatív gondolkodási készség. (Bővebben: Innovation and Creativity in Education and Training in the EU Member States.pdf p. 12.) Kiemelte a motiváció szerepét, különösen a belső („intrinzik”) motivációét, ami a szenvedélyről és az érdeklődésről szól, és a belső vágyról, arról, hogy valamit tegyünk.

A fenti összetevők növelhetők és fejleszthetők, így az egyén kreativitása is.

A kreativitást nagymértékben befolyásolja a kulturális aspektus vagy környezet:

  • a kreativitás fogalma kontextusfüggő és kulturálisan formált;
  • egy ötletet csak a korábbi gyakorlatok tükrében lehet kreatívnak ítélni;
  • a környezet nagy hatással van a kreativitásra, ösztönözheti, de akár alá is áshatja a kreatív teljesítményt.

Kreativitás az üzleti életben

Ez mindig is így volt, de ma még inkább igaz, hogy az innováció elengedhetetlen az üzleti életben való hosszú távú sikerességhez. Az innováció és a kreativitás kéz a kézben jár. A kreativitás az innováció végtelen forrása; az innováció a kreativitás alkalmazása és megvalósítása.

Utak a magasabb szintű kreativitáshoz

Mint már korábban írtuk, a kreativitás fő összetevői a motiváció, a szakértelem, a kreatív gondolkodás.

Mint ahogy a fenti elemek, a kreativitás is ösztönözhető inspirációval és provokációval továbbá fejleszthető különböző módszerekkel. Mit tehetünk az egyéni kreativitás fokozásáért?

A megfelelő gondolkodásmód kialakítása

A kreativitásról csak néhány dolgot lehet biztosan elmondani: a kreatív emberek másképp gondolkodnak, mint mások. A logika kitaposott útja helyett “a dobozon kívülre néznek” (look outside the box), valamilyen sajátos gondolatmenetet követnek. Edward de Bono – a kreativitás egyik megkerülhetetlen alakja – ezt nevezi laterális gondolkodásnak. A mindennapi életben úgy próbálunk megnyugtató választ találni a problémákra, hogy lépésről lépésre építjük fel a megoldásunkat, szétválasztjuk a rosszat a jótól, és bizonygatjuk a válaszainkat. Ez egy zárt gondolkodási folyamat – egy vertikális (logikai) gondolkodásmód. A laterális gondolkodás fokozására használhatunk provokációt, véletlenszerű befolyásolást, stimulációt, hogy váratlan megoldáshoz jussunk. Például provokálhatjuk az agyat hamis állításokkal, és ezzel utat nyithatunk teljesen újszerű asszociációknak.

Kreatív támogató eszközök használata, játék

Ahogy egyre többen ismerik fel a kreativitás fontosságát, egyre több tipp és eszköz jelenik meg az egyéni gondolkodási készségek és kreatív képességek fejlesztésére. Találhatunk számítógépes eszközöket, amelyeket az újszerű ötletek és a képzelet serkentésére fejlesztettek ki. Az interneten böngészve egyre több olyan feladatsort találhatunk, amelyek segítenek kizökkenni a megszokott gondolkodásmódból, de találhatunk emellett szórakoztató játékokat, köztük társasjátékokat is (például Dixit, Imagine stb.).

Az Innovációs Gyémánt elnevezésű társasjátékot kifejezetten munkahelyi környezetre fejlesztették ki, hogy támogassa a kollégákat abban, hogy egy adott vállalati innovációs célon dolgozzanak, miközben saját kreativitásukat is próbára teszik. A játék serkenti a laterális gondolkodást és emellett nagyszerű csapatépítés is. (További információért: vegye fel velünk a kapcsolatot)

Tanuljunk a művészetből

Az értő hallgatás és a történetmesélés, a kommunikációs és prezentációs készségek, valamint az egyéb művészi képességek és készségek a művészektől tanulva fejleszthetők. A művészek által facilitált csapatépítő tevékenység is növelhetik a kollégák közötti jobb együttműködést és harmóniát. Az olyan technikák elsajátítása, mint az együttesként alkotás / működés vagy az elpróbálás / begyakorlás, ahogyan ezeket a zenészek és a színészek használják.  A művészetek széleskörű, kézzelfogható megközelítést kínálnak a vezetésfejlesztéshez és a csapatépítéshez azáltal, hogy alternatív gondolkodási, látási, érzési, cselekvési és viselkedési módokat igényelnek. Az empátia, az öröm és a befogadás növelése új belső értéket és fejlődést hozhat az egyén számára, de a közösséget is megmozgathatja. “A művészetalapú tanulás célja, hogy “művészi” munkamódszereket alkalmazzunk akár a munkafolyamatokban is.” (Cheryl Kerr, Cathryn Lloyd, 2008)

(Bővebben: Lotte Darsø’: Művészi alkotás: Tanulságos történetek a művészetről az üzleti életben)

Bővebben itt:

Értékes kreativitás a vállalatoknál: 4. lecke

A kreativitást ösztönző környezet kialakítása

Az innovációs folyamatok fellendítéséhez nem elég a munkavállalók meglévő egyéni kreativitását és készségeit kiaknázni. Az alábbiak segítségével támogatnunk kell őket a fejlődésben, abban, hogy kibontakoztathassák készségeiket:

  • megfelelő szervezeti kultúra
  • megfelelő csapatok
  • az innovációt támogató kreatív tér

A kreatív szervezeti kultúra jellemzői

A szervezetekben rejlő kreatív emberi szellemiség felismerése alapvető fontosságú a kreatív innováció kultúrájának kiépítéséhez, melyhez a következőkre kell ügyelnünk:

Avatar

Diverzifikált "portfólió" révén a kockázathoz való pozitív hozzáállás, egy kisebb költségvetéssel az ígéretes ötletek támogatása, annak megtalálása, hogy hogyan lehet azokat a legkisebb erőforrás-ráfordítással tesztelni.

Avatar

A különböző és akár ellentétes ingereknek való kitettség - növeli a szintetizálás lehetőségét, ami korábban soha nem volt elképzelhető.

Avatar

Elegendő autonómia és szabadság biztosítása a munkavállalók számára, hogy valóban használhassák kreativitásukat.

Avatar

Tolerancia, ami lehetővé teszi, hogy a kollégák bátrak legyenek, merjék az új ötleteiket bemutatni és ne rettegjenek attól, hogy hibáznak.

Avatar

Nyílt, bizalomteljes és együttműködő kapcsolatok az alkotó egyének, de a különböző csoportok között is.

Avatar

Az információhoz való hozzáférés és információcsere - szabad információáramlás.

Avatar

Hozzáférés az információforrásokhoz - fejlett tudásmenedzsment-rendszer, az érdekcsoportok közösségekké formálása

Avatar

A felszerelésekhez és a különböző anyagokhoz való diszkriminációmentes hozzáférés biztosítása.

Avatar

A kreativitást jutalmazó rendszer

Növelje a munkavállaló belső motivációját (például elismeréssel, visszajelzéssel, több szabadság megadásával, izgalmas ötletek megvalósításával).

(Adjon külső ösztönzőket és díjakat!)

A kreatív csoport

Az egyének bátrabban részt vesznek a kreatív folyamatokban, ha támogató csoport veszi őket körül. Számos olyan csoportmunkában alkalmazható módszer létezik, amely segít felszínre hozni a különböző ötleteket és elképzeléseket. Ilyen például a brainstorming, ahol a generált ötletek értékelésének mellőzése lehetővé teszi a tagok számára, hogy mások ötleteire építve több, újszerű ötletük születhessen.

A diverzifikáció olyan tényező, amely – jól alkalmazva – növeli a csoport kreativitását. “Az innováció akkor jön létre, amikor különböző ötletek, felfogások, valamint az információk feldolgozásának és megítélésének különböző módjai ütköznek. Ez viszont gyakran megköveteli a különböző szereplők együttműködését, olyanokét, akik eredendően másként látják a világot.” (Dorothy Leonard and Susaan Straus: Putting Your Company’s Whole Brain to Work)

A kreatív munkahely

A fizikai térben megtestesülő kreativitás. Az ilyen tér lehetővé teszi az érzékszervi élmények szabad áramlását, mint például a különböző hangok, a csend, a látás vagy a különböző anyagok érintésére ad lehetőséget, de lehet akár egy a munka során nem megszokott testtartásra lehetőséget adó hely (ami például lehetővé teszi a test pihenését). Az újszerű, eltérő körülmények érzéseket és érzelmeket, azok pedig gondolatokat váltanak ki.

A munka fizikai tere az információáramlás és az kapcsolódás színtere, amely meghatározza, hogy az emberek hogyan férnek hozzá az eszközökhöz és a tudáshoz, és még azt is befolyásolja, hogy hogyan érzik magukat. Ezért fontos, hogy a munkahelyen olyan tereket hozzunk létre, amelyek támogatják a kreatív folyamat különböző lépéseit.

Bővebben itt:

Értékes kreativitás a vállalatoknál: 5. lecke

Kreativitás – Hogyan kezdjük el?

 

Kreativitás a munkahelyen

A kreativitásnak minden nap szerepe van a munkában. Új ötletek születnek válaszként a rövid és hosszú távú kihívások megoldására! Minden nap felbukkanhatnak a piac megközelítésének új módjai és/vagy új ötletek a termékeink eladására. A kreativitás mindig is meghatározó szerepet játszott abban, hogy a vállalatok hogyan próbálják fejleszteni emberi kapacitásukat. A legtöbb esetben a kreativitás csak úgy megtörténik, és nem a kreatív folyamatok fejlesztésének szisztematikus módjaként, hanem spontán módon bukkan fel. A kreativitás másik jelentős jellemzője a vállalatoknál az, hogy gyakran különleges emberi erőforrás eseményként használják a személyzet emberi képességeinek javítására, de a napi munkafolyamatokon és a vállalat által nyújtott termelésen vagy szolgáltatásokon kívül zajlik.

A “Kreativitás – Hogyan kezdjük el?” című fejezet segít megérteni, hogy vállalati szemszögből hogyan használhatók a kreativitás módszerei; milyen előnyökkel járhat a művészek és egyéb kreatív szakemberek bevonása a vállalat mindennapi életébe. A kreativitás módszerei és gyakorlatai segíthetnek új utakat találni arra, hogy a vállalat termékei, szolgáltatásai és piaca hogyan fejleszthető tovább.

Az első lépés az, hogy adjunk teret a munkatársak és a vezetőség szélesebb körű bevonására a kreatív folyamatba, hogy lehetőségük legyen arra, hogy hozzájáruljanak olyan fő kérdésekhez, mint például:

  • a termékfejlesztés,
  • a szervezetfejlesztés,
  • a piacfejlesztés, vagy
  • az ügyfélkezelés és a szolgáltatások fejlesztése.

A vállalat munkatársai széleskörű tapasztalattal és a vállalat termékeivel kapcsolatos ismeretekkel rendelkeznek. A munkatársak és a vezetőség a kreatív folyamatokba való bevonásával ez a tapasztalat forrásként használható fel a vállalat jobb és fenntarthatóbb fejlődéséhez.

A vállalatvezetők/tulajdonosok döntő szerepet játszanak abban, hogy biztosítsák és megerősítsék azt, hogy a folyamatban megengedett, sőt elvárható, hogy a munkatársak szabadon megszakíthassák a szokásos mintákat és használhassák a fantáziájukat (persze ez nem mindig lehetséges). A vezetőség feladata, hogy hangsúlyozza, a kreativitási folyamat nem csak egy játék, hanem döntő szerepet fog játszani a vállalat jövőbeli fejlődésében! A tapasztalatok (link: Forrester article: Link: I-CREATE_Final_Handbook_EN_851(1).pdf) azt mutatják, hogy a vezetők az alábbiakkal tudják ösztönözni az innovációt és a kreativitást:

  • A munkavállalók ösztönzése a status quo megkérdőjelezésére.
  • Nyitott hozzáállás kialakítása a kockázatvállalás felé;
  • A hibák, hibázások felhasználása tanulási lehetőségként.
  • A tudás és az információ újszerű felhasználása és megosztása.
  • Folyamatos tanulás a kreativitásról és annak fokozásáról.
  • Igazságos és informatív értékelések lefolytatása pl. a kreativitás és az innováció tekintetében.

Kreativitást támogató módszerek

A módszerek kiválasztása a vállalat kihívásaitól, munkafolyamataitól, az adott termékektől és szolgáltatásoktól függ. Fontos továbbá azonosítani azokat a területeket, ahol a legsürgősebben szükség van kreatív megoldásokra, és azokat is, ahol a kreativitás folyamata kézzelfogható és gyakorlatias módon bevezethető, könnyen motiválhatók és bevonhatók az érintett alkalmazottak. A kiindulópont a megfelelő kihívás kiválasztása, amely a vállalat számára égető kérdésekre vagy problémákra irányítja a figyelmet, és ahol a kreatív módszerek alkalmazása és a művészek bevonása hozzáadott értéket és újszerű megoldást jelenthet. 

Láss néhány példát itt:

Értékes kreativitás a vállalatoknál: 4. lecke

Termék- és szolgáltatásfejlesztés

A vállalati termékeket vagy szolgáltatásokat folyamatosan frissíteni és fejleszteni kell. A termékfejlesztés olyan innovatív és kreatív folyamat, amely biztosítja a termékek és szolgáltatások megújítását, hogy azok valóban relevánsak és vonzóak legyenek a piac számára. Egyesíti a dizájn és a felhasználó által vezérelt innovációt, összegyűjti nem csak a piac, de a gyártási folyamathoz közel álló munkatársak szempontjait is, például a termék funkcionalitásának vagy esztétikájának javítása tekintetében.

Termelékenység

Ezen a területen a kreativitás célja a rendkívül hatékony termelés és kimagasló eredmények biztosítása; a technológia és a termelési folyamatot egyszerűbbé vagy hatékonyabbá tevő módszerek alkalmazása. A kreativitás itt szorosan kapcsolódik a munkavállaló által vezérelt innovációhoz, és ahhoz, hogy a munkatársakat hogyan lehet bevonni a kreatív megoldások megtalálásába olyan problémákra és kihívásokra, amelyek hosszú távon akadályai lehetnek a további termelékenységnek és versenyképességnek.

Minőség

A kreativitás szerepe itt a termék vagy szolgáltatás mérésének, más termékekkel való összehasonlítási és értékelési módjainak megtalálásában van, továbbá az ügyfelek számára a termék vagy szolgáltatás használatából származó hozzáadott érték biztosításában. A kreativitás felhasználható arra, hogy új módszereket találjunk a piacról származó adatok és tapasztalatok gyűjtésére és elemzésére azzal kapcsolatban, hogy az ügyfelek hogyan férnek hozzá a termékhez és hogyan használják azt. Ezek a piaci információk fontos inputként szolgálhatnak a termék- és szolgáltatásfejlesztéshez.

Imázs és piac

A kreativitás szerepe a vállalat kommunikációjában, valamint a termékek és szolgáltatások népszerűsítése a piacon és a közösségben.

Fenntarthatóság

A kreativitás hozzájárulhat annak javításához, hogy a vállalat fenntarthatóbbá és környezetkímélőbbé váljon a gyártás során. Segítheti az erőforrások optimális felhasználását, a környezetbarát és egészséges munkakörnyezet kialakítását. A kreatív folyamatok segítségével új megoldásokat és munkamódszereket találhatunk. A kreativitás arra is irányulhat, hogy megtaláljuk, hogy a vállalati termelésből származó hulladékokat hogyan használhatjuk fel új termékek előállítására, vagy a már meglévő termékeket hogyan készíthetjük el újrahasznosított anyagokból.

Általánosságban elmondható, hogy egy vállalat kreatív módszerei és ambíciói szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vállalat erősítse kapcsolatait és potenciális együttműködéseket alakítson ki állami és magán jellegű partnerekkel egyaránt. A kreativitás lényege ezen a területen, hogy valódi lehetőségeket találjon olyan szervezetekkel való együttműködésre, amelyek erősítik a vállalat pozitív megítélését és hitelességét.

A kreativitás perspekítvája a vállalatoknál

Szükségletek és kihívások Ki (a cégen belül) Kreativitás fókusza Módszerek forrása
Új(abb) termékek és szolgáltatások A termékért felelős és kiválasztott munkatárs minden szinten Új/megújított termékek és szolgáltatások Munkavállalók által vezérelt innováció
A termelékenység javítása Mindenki / HR A folyamatok megítélése - hogyan tudunk együtt dolgozni és javítani a munkahelyi elégedettségen? Munkavállalók által vezérelt innováció a művészek bevonásával
Minőségbiztosítás Mindenki Új módszerek felkutatása az ügyfelek termékeink értékelésébe való bevonására A művész, mint kritikus barát
Az imázs és a piac erősítése Kereskedelmi csoport A kommunikáció új formái Külső művész bevonása
Fenntarthatóság Mindenki A hulladék és egyéb maradványok felhasználása új formáinak kialakítása - hogyan válhatunk környezetbaráttá? A helyi közösség és a helyi művészek bevonása

A módszereket a vállalat fent említett igényeinek és kihívásainak kezelésére lehet használni. A vállalat felelős vezetőinek első lépése tehát az, hogy döntsenek a következőkről:

  • Melyik aktuális szükséglet/kihívás a legfontosabb a vállalat számára, amelybe a munkatársakat be kell vonni, és

  • Mely területen tud a kreatív folyamat releváns megoldást nyújtani a vállalat fejlesztésében és eszközként szolgálni az aktuális kihívások megoldásához.

Művészek és művészeti kompetenciák bevonása a vállalatba (módszerek)

Ez a fejezet a legfontosabb előkészületekre és azokra a – művész számára legfontosabb – lépésekre összpontosít, amelyek ahhoz szükségesek, hogy közvetlenül a vállalatokkal és a munkahelyi környezetben eredményesen dolgozzon. Különösen azokra az esetekre fókuszálunk, amikor a művésznek csak intuitív módja van a kreativitással való munkára, ezt gyakran nehéz kommunikálni olyan emberek felé, akik nem rendelkeznek mélyebb ismeretekkel vagy tapasztalatokkal a kreativitással kapcsolatban.

A menedzserek felismerték, hogy nagyon is érdemes művészeti intervenciókat alkalmazni: olyan embereket, gyakorlatokat és termékeket bevonni a művészeti területekről, amelyek segítenek a szervezetük kihívásainak kezelésében. Számos olyan fejlesztési programmal találkozhattunk, ahol művészeket vontak be a vállalati fejlesztésekbe, amelyek bizonyították, hogy a művészet mennyire fontos lehet a vállalati kultúra, valamint a vállalat szolgáltatásainak szélesebb körű megismeréséhez és megértéséhez.

  • Az üzleti élet a művészetet eszközként alkalmazhatja a csapatépítés, a kreatív kommunikációs tréning, a vezetésfejlesztés, a problémamegoldás és az innovációs folyamatok területén. De a művészet lehet a stratégiai átalakulási folyamat fő közvetítője és elősegítője is.

  • A tanulás és a kompetenciafejlesztés támogatható művészi alkotómunkával, például…:

    • Kulcskompetenciák és puha készségek fejlesztése: olvasási és íráskészség, kommunikációs és prezentációs készség, történetmesélési készség, értékelési technikák, együttműködési készség, bizonyos helyzetek kezeléséhez szükséges készségek fejlesztése színészi játék és szerepszimuláció segítségével.
    • A figyelem és az éberség fokozása, az értő hallgatási készség és az empátia fejlesztése, új kompetenciák a kifejezés, a gondolatprovokáció és az ötletgenerálás terén.
  • Bár az alkalmazottak kezdetben gyakran szkeptikusak a művészekkel való munkahelyi kapcsolatfelvétellel kapcsolatban, a művésznek gyakran sikerül megnyernie őket. A tevékenység végére az emberek szinte mindig arról számolnak be, hogy az élmény pozitív volt, még akkor is, ha néha az ingerültség és a frusztráció nehéz szakaszain kellett keresztülmenniük. (A Baszkföldön végzett felmérések szerint a résztvevő vezetők, alkalmazottak és művészek 100%-a ajánlana egy ilyen projektet társainak).
  • A hatások az egyén, a csoport és a szervezet szintjén egyaránt jelentkeznek, és ezek a szintek általában összekapcsolódnak. Megfigyelték, hogy a nagyobb szervezeti hatások általában a művészeti beavatkozással kapcsolatos tapasztalatokból származó előnyökből eredő tovagyűrűző hatások, amelyeket az egyének és csoportok szereztek.
  • Bizonyított, hogy a művészeti beavatkozások hozzájárulhatnak olyan stratégiai és operatív tényezőkhöz, mint a termelékenység, a hatékonyság, a toborzás és az elismertség, de ez az a terület, amelyet a kutatásalapú publikációkban a legritkábban említenek.
  • Nyilvánvalóan nem feltétlenül ez az, amit a szervezet tagjai a legjelentősebb hatáskörnek tartanak. A művészeti beavatkozásokkal dolgozó vállalatok igyekeztek dokumentálni az ilyen közvetlen hatásokat. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy a vezetőket és az alkalmazottakat inkább az érdekli, hogy a művészeti beavatkozások hogyan hatnak az innovációs potenciálokat megalapozó tényezőkre.
  • Amikor az emberek egy művészeti beavatkozás során felfedezik a dolgok új látás- és működési módjait, az olyan energiát adó élmény, amely aktiválja a cselekvésre és a változásra való hajlandóságot. Az együttműködés, és nem egyszerűen a kollektív munka a potenciális erő további forrása.
  • A szervezetekben végzett művészeti beavatkozások ereje a lehetőségek terének megnyitásában rejlik, amelyeket mi “interspaces”-nek nevezünk. Ezekben az interspace-ekben a munkatársak a látás, a gondolkodás és a cselekvés olyan új módjait tapasztalják meg, amelyek személyesen számukra is értéket teremtenek.
  • A művészeti beavatkozások a szokásos munkanaphoz képest “mintát bontó” tevékenységek. A szervezet számára az előnyök kiaknázása és a hatások fenntartása a vezetők és maguk az alkalmazottak felelőssége – kivéve, ha ebben facilitátorok is részt vesznek.
  • A művészetek üzleti életbe való bevonásának tervezésekor figyelembe veendő szempontok: világos cél és célkitűzések, rövid és hosszú távú perspektívák, időzítés az üzleti folyamatokhoz képest, a megfelelő művészek kiválasztása, a művész és az üzleti élet közötti kapcsolat típusa és lehetőségei, előkészítés, kis léptékben való kezdés és a folyamatok felépítése a kísérleti tapasztalatok felhasználásával.

Példák arra, ahol a művész bevonása változást eredményezhet

A művészet által támogatott, munkavállaló által vezérelt innováció

A munkavállaló által vezérelt innováció egyik nagyon fontos megközelítése az, hogy különböző művészeti ágakból származó művészek bevonásával zajló tanulási folyamat képes mintát törő innovációt létrehozni. Ebben az innovációs termelésben az adaptív és innovatív tanulás kiemelkedő folyamatok, amelyek kihívást jelentenek, hogy mind a vezetés, mind a munkatársak hogyan vesznek részt és hogyan képesek hozzájárulni a kreatív folyamathoz. Végül a nyitott kreatív folyamatok könnyen generálnak kérdéseket és javaslatokat, és kihívást jelenthetnek (és jelentenek) a vállalat egészének önszemléletére nézve.

A kommunikáció fejlesztése a művészet segítségével

Minden vállalat számára fontos a közösséggel és a piaccal való széles körű kommunikáció. Kommunikáció, amely kifejezi a vállalat termékeinek használatából származó előnyöket és azok használhatóságát. Ahhoz, hogy a cégek képesek legyenek mind megragadó, mind pontos üzenetet közvetíteni, művészek bevonásával különféle analóg és virtuális csatornákon kreatívabb kommunikációra lehetnek képesek. Ebben a folyamatban írók és illusztrátorok segíthetnek. Ekkor a művészek (írók/illusztrátorok) bevonása szorosan kapcsolódik a vállalat marketing tevékenységéhez.

A történetmesélés, mint művészet – módszer:

„Ha van egy-két jó sztorid a cégeddel kapcsolatban, az akkor is további beszélgetést kezdeményezhet rólad vagy a termékedről, ha nem is vagy jelen. A céges sztorik és történetek kiváló források a támogatók, az újságírók és mindazok számára, akik ezt használják tevékenységeid bemutatására. Nincs is hatékonyabb reklám, mint ami szájról-szájra magától terjed.”

A csapatmunka fejlesztése művészettel

A csapatmunka és a csapat hatékonyságának javítása a legtöbb vállalat számára állandó kihívást jelent. A csapatmunka az olyan szoros kapcsolódásokon és problémákon alapul, mint a személyes konfliktusok, a kommunikáció hiánya, valamint a megértési és tudásmegosztási problémák, melyek gyakran olyan konfliktusok, amelyek kihívást jelentenek a csapatok eredményessége szempontjából. A színészek jól alkalmazhatók annak kifejezésére, hogy ezek a konfliktusok hogyan befolyásolják a csapat tagjait, és hogyan okoznak félreértéseket. A színészek bevonása az ilyen folyamatokba gyakran lehetőséget ad a csapat tagjainak arra, hogy kívülről tekinthessenek magukra, levonhassák a tanulságot arra nézve, hogy hogyan lehet javítani a csapaton belüli interakciót. Ebben a tekintetben a művészek (mit színészi szereplők) bevonása a cégen belüli HR-folyamatokkal fonódhat szorosan össze.

A fórumszínház/ improvizatív színház módszer a színház olyan formája, amelyben a színészek spontán, improvizatív színészi technikákat alkalmaznak. Sok improvizációs technikát a szokásos drámaórákon tanítanak. A hallgatás, a tisztánlátás, a magabiztosság, valamint az ösztönös és spontán előadásmód a színészek esetében alapvető készségnek tekintett, melyeket alkalmazniuk és fejleszteniük kell a vállalati képzések stb. során.

Az, hogy a művészeket külsős alkotói támogatóként veszik igénybe a vállalat kreatív gondolkodásmódjának erősítésére, nagyban függ attól, hogy a művészeket elfogadják olyan személyként, akinek kivételes kompetenciái hozzájárulhatnak meglehetősen nehéz problémák vagy kihívások megoldásához. E folyamat első lépése, hogy a vezetőségnek indokolnia kell ezt a bevonást, és megalapozott érvekkel kell alátámasztania az ilyen külső segítség és támogatás szükségességét, valamint azt, hogy az milyen értéket képviselhet.

A művész bevonása megfelelő módjának megtalálása…”a provokáció fenntartása”

Fontos, hogy a művész a rendelkezésére álló kreatív kompetenciájával jelenjen meg a vállalatnál/szervezetnél, ne pedig tanácsadóként. A kreativitásnak és a mintákat felrúgó munkamódszereknek, -amelyek a művésznek a vállalati környezetbe való bevonásában fontos értéket jelentenek, – meg kell őrizniük azt a képességüket, hogy provokációként hassanak a vállalat meglévő munkamódszerei vagy terméktervezési módszerei felé. Ez a művész szerepének fontos képessége és hozzájárulása a vállalat külső támogatójaként.

A bevont külsősök különböző, de világosan elkülönülő és jól meghatározható szerepeket tölthetnek be a szervezetnél.

A művész, mint rendezvényszervező és a kreativitást kiváltó szokatlan folyamatok szolgáltatója

Ez lehetőséget nyújt a munkatársak számára, hogy olyan kreatív folyamatokkal dolgozzanak, amelyek révén új oldalukat mutathatják meg, és kézzelfogható módon megérthetik, hogyan működik egy kreatív folyamat:

A művész, mint az alkotói folyamatok mentora

A művész nem lehet, illetve nem kellene, hogy konzultánsként vagy tanácsadóként működjön közre. Fontos, hogy a művész továbbra is mintabontó módon járuljon hozzá a munkához, és ösztönözze a munkatársakat arra, hogy ők értelmezzék üzeneteit és ötleteit. Mentorként olyan személy legyen, aki arról gondoskodik, hogy az adott feladatot/folyamatot a kreativitásból merítve miként lehet megoldani, vagy hogyan lehet magát a terméket kreatív szemüvegen keresztül értelmezni.

A művész, kritikus barát szerepben a kreativitás munkahelyi gyakorlásával és megjelenésével kapcsolatban

Itt a művész még provokatívabb szerepet fog játszani. Megkérdőjelezi azt, amit az érintett munkatársak természetesnek vesznek pl. egy termék tervezésénél. A művész felveheti a leendő felhasználók szerepét is, és azt, hogy ők hogyan látják a dolgokat. A provokatív oldal az is lehet, hogy a vállalat és a munkatársak figyelmét felhívja arra, hogy a közösség hogyan látja őket, és hogyan érzékelheti őket. Ez segít a személyzetnek/alkalmazottaknak, hogy újra gondolják az adott kereteket vagy felfogásokat.

A művész, mint a termékek, szolgáltatások vagy vállalati folyamatok társalkotója

A művésznek a vállalat kreatív folyamatába való legszélesebb körű bevonása és szerepe kétségtelenül az, amikor a művész társalkotóként vesz részt a termékfejlesztésben, vagy akár a vállalat új kommunikációs és marketing stratégiájának kidolgozásában. Amikor a művész aktívan részt vesz a vállalat alapvető tevékenységeinek tényleges megvalósításában, lehetőleg a teljes folyamatban részt vesz, és nem csak külső szemlélőként vagy a vállalaton belüli “kreatív folyamat eredetiségének vagy minőségének” kiértékelőjeként.

A művész lépésről lépésre történő bevonása

A művészi és kreatív kompetenciáknak a vállalat célkitűzéseihez és megközelítéséhez való ” beépítése” lépésről lépésre történő megközelítést igényel, mivel két nagyon különböző gondolkodásmódnak kell együttműködnie: A VÁLLALKOZÁSI KULTÚRA, amely szinte mindig instrumentális, termék- és profitorientált, szemben a MŰVÉSZETI KULTÚRÁVAL, amely úgy tűnik, hogy a termékötleteket inkább lehetőségként kezeli, és tudatosan indul ahhoz kapcsolódóan „felfedezőutakra”. A művészeti munkamódszerekkel kapcsolatos egyik legáltalánosabb igazság az, hogy nem tudod, hová tartasz, legalábbis nem pontosan, és ez ösztönzi a kreatív megoldásokat, és teret enged a meglepetésszerű, de hasznos fordulatoknak. “Ne gondolkozzatok túl sokat. Csak fessetek.” – mondja a művész, aki arra bátorítja a résztvevőket (munkatársakat és vezetőket), hogy szakítsanak a festészetről alkotott elképzeléseikkel.

A vállalatok és művészek közötti együttműködés fokozására indított nagyszabású vállalati-művészeti program, a “NEW X – Szövetségek az innovációért” azt vizsgálta, hogy a vállalatok és a művészek hogyan hozzák létre a legsikeresebben az ilyen partnerséget, és milyen lépéseket kell tenni a gyümölcsöző együttműködés megteremtéséhez:

5 fontos lépés a művész és a vállalat közötti sikeres együttműködéshez:

1. lépés:

A kihívás megfogalmazása

A programban részt vevő 20 vállalat körében az volt a tapasztalat, hogy azok voltak a legsikeresebbek, akik képesek voltak meghatározni az együttműködés és a közös kihívás elvárt gyakorlati eredményét. Ez lehetett például egy kiállítás, egy prototípus, egy videó, egy szöveg vagy egy színdarab. Semmit sem mondtak a folyamatról vagy a kreativitás tényleges tartalmáról – de keretbe foglalták azt azzal a közös megegyezéssel, hogy mit kell kihozni a kihívásból.

A projekt egyik tapasztalata volt, hogy fontos olyan művészeket találni, akik már rendelkeznek némi háttérrel a kihíváshoz kapcsolódó munkában vagy pedagógiai szemlélettel. Fontos volt továbbá, hogy olyan művészeket vonjunk be, akiknek ismert a tevékenységük, és végül az is, hogy a művészet típusa megfeleljen a vállalat kihívásainak és a kreatív hozzájárulás iránti tényleges igényüknek. Például az írás vagy a digitális művészet területén alkotó művészek többet tudtak nyújtani, ha a kihívás a kommunikációval volt kapcsolatos.

2. lépés:

A művészi és kreatív készségek beillesztése a vállalati kontextusba

A projekt egyik tapasztalata volt, hogy fontos olyan művészeket találni, akik már rendelkeznek némi háttérrel a kihíváshoz kapcsolódó munkában vagy pedagógiai szemlélettel. Fontos volt továbbá, hogy olyan művészeket vonjunk be, akiknek ismert a tevékenységük, és végül az is, hogy a művészet típusa megfeleljen a vállalat kihívásainak és a kreatív hozzájárulás iránti tényleges igényüknek. Például az írás vagy a digitális művészet területén alkotó művészek többet tudtak nyújtani, ha a kihívás a kommunikációval volt kapcsolatos.

3. lépés:

A kihívás/munkamódszer meghatározása a művész, illetve a cég számára

A legsikeresebb partnerségek azok voltak, amelyek képesek voltak közös terepet találni az együttműködéshez. A legfontosabb, hogy olyan teret és helyiséget jelöljenek ki, ahol a művészek és a társulat tagjai közösen dolgozhatnak, és közös alapot találhatnak a munkafolyamatokhoz. A kreativitás a legtöbb esetben egy nagyon kézzelfogható folyamat, ahol például a vizualizáció fontos eszköz az összetettebb ötletek és érzések bemutatására. A munka sebessége és az, hogy hogyan lehet a feladatot az időbeli terveknek megfelelően végrehajtani, az együttműködés egyik legnagyobb kihívást jelentő témája volt, mivel a művészek és a cég munkatársai gyakran nagyon különbözőképpen értelmezik az időfelhasználást.

Az együttműködés legfontosabb kérdése talán az, hogy a művész és a munkavállalók közös munkájában hogyan jelenik meg a cég/szervezet. Azaz “hogyan lehet egyértelműen azonosítani a műalkotásban értékek vagy küldetés formájában kifejezett céget/szervezetet”. Minél egyértelműbben jelenik meg a vállalat a közös művészeti produktumban, annál erősebben fog eljutni az olyan munkatársakhoz vagy vezetőkhöz is, akik nem voltak bevonva az együttműködési folyamatba. Ez még az ügyfeleket vagy a partnereket is elérheti, akik így új megvilágításban láthatják majd a szervezetet.

4. lépés:

A művész-vállalat együttműködés kontextualizálása

Az együttműködés legfontosabb kérdése talán az, hogy a művész és a munkavállalók közös munkájában hogyan jelenik meg a cég/szervezet. Azaz “hogyan lehet egyértelműen azonosítani a műalkotásban értékek vagy küldetés formájában kifejezett céget/szervezetet”. Minél egyértelműbben jelenik meg a vállalat a közös művészeti produktumban, annál erősebben fog eljutni az olyan munkatársakhoz vagy vezetőkhöz is, akik nem voltak bevonva az együttműködési folyamatba. Ez még az ügyfeleket vagy a partnereket is elérheti, akik így új megvilágításban láthatják majd a szervezetet.

5. lépés:

A beavatkozás stílusának megválasztása/alkalmazása (a művészi folyamat háttere és előtere)

Végül fontos szerepet játszik az is, hogy a közös együttműködés eredményeként létrejött műalkotás hogyan kerül bemutatásra. A művészeti alkotás egy köztes termék (“prototípus”), amelyet a vállalat a megjelölt területen használhat – vagy maga a termék, amelyet ünnepelhetünk és bemutathatunk a nyilvánosságnak. Minél inkább ünneplik és hivatalosabb a műalkotás, annál fontosabbak lesznek a feltételek és a tulajdonjogokra stb. vonatkozó megállapodások is.

Tekintse meg az alábbi videót: Hogyan vonjuk be a művészeket a vállalatfejlesztésbe? Ebben a videóban részleteket láthat Eva Sommer Hansennel – egy tapasztalt művészeti és üzleti programmenedzserrel – folytatott beszélgetésünkből a témában.

Hogyan tegyük értékessé a kreativitást –

A kreativitás hatása

 

Sok vezető a kreativitást megfoghatatlannak tekinti, vagy olyan területekre korlátozza, mint a grafikai tervezés stb., és nem tekinti olyannak, amire kifejezetten összpontosítania kell a vezetői napirendjében. A kutatások azonban azt mutatják, hogy jelentős összefüggés van a vállalat teljesítménye és a kreatív vállalati kultúra tudatos ápolása között. Amint arra már rámutattunk, a kreativitás támogatása és a kreatív módszerek alkalmazása az új termékek fejlesztésére való képesség megerősödéséhez, az ügyfelek jobb megértéséhez és ismereteik és tapasztalataik kiaknázásához, a termékek és szolgáltatások minőségének és funkcionalitásának javulásához, valamint hatékonyabb és költséghatékonyabb munkafolyamatokhoz vezethet. Hosszabb távon a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kreatív szervezet kiépítése iránti erős vezetői elkötelezettség az üzleti eredményekben is többféleképpen megmutatkozik. A világ minden tájáról származó, több mint 300 nagyobb vállalat több mint 300 döntéshozója által kitöltött felmérés alapján a kreatív megközelítések és gyakorlatok közös jellemzőit azonosították. Megállapították, hogy a kreatív vállalatok, azok a vállalatok, amelyek kifejezetten a kreativitás elősegítését tűzték ki célul:

  • jellemzően a kreatív eredmények tekintetében tűznek ki célokat,

  • együttműködnek az ügyfelekkel ezek elérése érdekében,

  • nagy hangsúlyt fektetnek az új ötletek finanszírozására,

  • a kreatív vállalati kultúra ösztönzése érdekében tudatos vezetői megközelítést tartanak fenn.

Ezen erőfeszítések és befektetések eredményeként a “kreatív nyereség” a következő mérhető hatásokban jelentkezik:

  • A kreativitást ösztönző cégek közül többen érnek el rendkívüli bevételnövekedést, mint mások.

  • A kreatívabb vállalatok nagyobb piaci részesedéssel rendelkeznek és vezető szerepet töltenek be a versenytársak között.

  • A kreatívabb vállalatok elnyerik a legjobb munkahelyként való elismerést: a kreatív vállalatok magas teljesítményű munkakörnyezetet teremtenek, amely vonzó a munkavállalók számára, és erősíti a munkáltatói brandinget.

(Thought Leadership Paper by Forrester Consulting- A Forrester Consulting: The Creative Dividend – How Creativity Impacts Business Results)

A kreatív befektetés hatásainak mérése kulcsfontosságú módja a kreatív tudatosság kialakításának a vállalaton belül a tulajdonosok és a befektetők körében, és a vállalat stratégiai célkitűzései iránti hosszú távú elkötelezettség kialakításához. Ehhez a vállalat szempontjából releváns mérhető mutatók gondos kidolgozására, valamint az adatok és információk szisztematikus gyűjtésére van szükség. Egy kreatív szervezet kiépítése hosszú távú befektetés, a befektetés megtérülésére vonatkozó mutatókat össze kell kapcsolni a vállalat hosszú távú stratégiájával.

Példák

A művészeten alapuló párbeszéd átalakító hatással bírt a Ginger Group Collaborative (CA)
esetében

Kihívás

A Ginger Group Collaborative, egy szervezeti tanácsadói hálózat azzal az alapvető kérdéssel szembesült a közös vállalkozás jövőjéről gondolkodás egy pontján, hogy feloszlassák magukat, vagy továbbra is együtt dolgozzanak.
„Nem akartuk még feladni, de abban sem voltunk biztosak, hogy mi következik és hogyan alakulnak a jövőbeni lehetőségeink. Valahogy próbára kellett tennünk mélyebb céltudatosságunkat és elkötelezettségünket a közös munka kínálta lehetőségek iránt. Fel kellett tennünk a kérdést: megvan-e bennünk az együtt maradáshoz szükséges elszánás és közös vízió? Ez itt az idő arra, hogy együtt vállalkozzunk? Meg is valósítjuk, vagy sem? Fordulóponthoz érkeztünk.”

Megoldás

„Meghívtunk egy a kollaboratív festészeti módszereiről ismert festőművészt a brit kolumbiai Edenvale Center-ben tartott elvonulásunkra. Tettük ezt azért, hogy segítségünkre legyen egy olyan beszélgetés lefolytatásában, amire úgy számoltunk, hogy nagyon nehéz lesz, mivel „egyszerűen túl akartunk lépni a puszta szavakon, hogy képet alkothassunk egy kibontakozóban lévő történetről”.”
Az együttműködésre épülő festészeti tevékenység egy olvasztótégelyt hozott létre a mélyebb beszélgetésekhez: „és a résztvevők azon vették észre magukat, hogy kényes témákról, személyes utakról és saját jövőjükről alkotott vízióikról mesélnek egymásnak. Az elvonulás elősegítette a nyílt önvizsgálatot, új energiákat szabadított fel és lángra lobbantotta a csapatszellemet.” (Osborn)
Az egyik munkatárs így nyilatkozott: „A festmények teremtették meg a csoport számára az együtt maradáshoz szükséges intimitást és fórumot biztosítottak a gazdag és mélyreható párbeszédhez. Rájöttünk, hogy a képeken kirajzolódó alakzatok megjelenítették annak lényegét, amit az együttműködésről szerettünk volna közvetíteni a közönségünk felé.

Hatás

Aranybányára bukkantunk, ami segített nekünk a jövőnk közös alakításában.”
A művészeten alapuló párbeszéd révén a Ginger Group új utakat talált azon dolgok megismeréséhez és kifejezésére, ami igazán számít. „Megtanultuk, hogy ez nem a művészetről, vagy az előadásról szól. Hanem arról, hogy együtt adjunk a dolgoknak új jelentést erős vizuális szimbólumokat és képeket használva, amely lényünk mélyéről származik.

Itt tudhat meg többet:

TILLT Project egy svéd vállalatnál

A TILLT egy svéd nonprofit szervezet, melynek célja, hogy a társadalmi és üzleti élet különböző területein tevékenykedő művészek és szervezetek együttműködését segítse elő. Kiemelt tevékenységterületek a szervezetfejlesztés, a fenntarthatóság és éghajlatváltozás, valamint a sokszínűség megőrzése és az interkulturalizmus. A TILLT projekteket hoz létre, amelyekben a művészek és a cégek képviselői azért találkoznak, hogy kreatív és innovatív folyamatokat alakítsanak ki a kommunikáció, az innovációfejlesztés, az ötletgenerálás, a vezetés, az értékteremtés és a sokszínűség témáihoz kapcsolódóan.
Egy adott szükséglet, illetve megfogalmazott cél alapján egy gondosan kiválasztott művész elemző és kreatív gondolkodó képességét latba vetve dolgozik azon, hogy fejlődést hozzon létre az üzleti vállalkozásban.

Kihívás

Egy hulladékfeldolgozással foglalkozó svéd vállalat kereste meg a TILLT munkatársait, hogy segítségüket kérje erőfeszítéseik sikerre vitelében a munkavállalói identitás és lojalitás megerősítése, a vállalaton belüli együttműködés fokozása és a munkavállalói öntudat és büszkeség növelése területein, tekintve, hogy egy a környezetvédelem területén társadalmilag hasznos és fontos munkát végző vállalatnál dolgoznak.

Megoldás

A bevont két művész a munkavállalók egy csoportjával együttműködve a szervezet egészére kiterjedő projekteket és azokhoz kapcsolódó akcióterveket dolgoztak ki. Ezek – többek között – magukba foglaltak olyan kezdeményezéseket, mint például a munkahelyi folyamatok és a vállalati szolgáltatások fotó- és videódokumentációjának elkészítése, média kampány megvalósítása a helyi médiában, vagy például a vezetők és dolgozók bevonására és együttműködésére épülő játékos foglalkozások kitalálása.
A művészek 10 hónapon keresztül vettek részt a vállalat életében. Az első két hónapot a vállalat feltérképezésével, személyes kapcsolatok kialakításával, a menedzserek és munkavállalók mélyebb megismerésével, valamint az akciótervek kidolgozásával töltötték. A következő 6 hónapban az akciótervek keretében számos különböző tevékenységet, eseményt és workshopot valósítottak meg a munkavállalók bevonásával. A művészek szórakoztató és játékos formában tartották meg azokat a feltáró és reflektáló jellegű foglalkozásokat, melynek során a vállalati problémákat a vezetők és a munkavállalók párbeszédében különböző szempontokból értelmezték és vitatták meg, tisztázták a félreértéseket és kikristályosították a megoldási lehetőségeket. A folyamat lezárásaként megrendezésre került egy kiértékelő záróesemény, ahol a folyamat valamennyi közreműködője részt vett.

Hatások

  • a vezetés jelentős „kulturális változást” érzékelt;
  • az együttműködés és a tudatosság javulásának köszönhetően 24 %-kal nőtt a hatékonyság az előző évhez képest;
  • a médiaérdeklődés és kampány is fokozta a munkavállalókban az értékesség érzetét és elköteleződését

„A kultúránk az, amit emberként teszünk és ami gazdagabbá teszi életünket. Ha dolgozunk, legyünk büszkék arra, amit csinálunk – miért ne gazdagíthatná életünket az elvégzett munkánk is?” – ahogy azt egy targoncavezető fogalmazta meg.

Itt tudhat meg többet a projektről:

Kattintson ide a nyíltan elérhető tananyagaink megtekintéséhez

  • oktatók és művészek számára a kreativitás fejlesztéséről (Kreativitás a munkahelyen)

  • cégvezetők és menedzserek számára arról, hogyan lehet a kreativitást szervezeti szinten fokozni (Értékes kreativitás a vállalatoknál)

     

     

Összegzés

 

Az „Értékes kreativitás” nyílt oktatási forrásanyag (OER) segítségével képet kaphatunk arról, hogy miért is fontos a kreativitás általánosságában és hogy mit jelent a kreativitás a vállalatok konkrét életében! Az OER áttekintést ad arról, hogy valójában mi is a kreativitás, rávilágít arra, hogy a kreativitásnak sokféle megjelenési formája van és ugyanilyen sokféleképpen használják is.

Az OER-ben megismerkedhet a 4C modellel, amely a kreativitás négy típusát mutatja be a mindennapi élet egészen apró kreativitásától kezdve. Átfogóan bemutatásra kerül, hogy hogyan használjuk a kreativitást a felmerülő problémák megoldására; hogy mi, mint polgárok vagy alkalmazottak hogyan vagyunk képesek fejleszteni kreativitásunk képességét és hogy a szakemberek hogyan használják a kreativitást arra, hogy jobbá és versenyképesebbé váljanak a szakmai tevékenység minden területén. A kreativitás kapcsolódik ahhoz, ahogyan a művészek dolgoznak, munkamódszerükkel képesek vagyunk mintákat megtörni és új utakat nyitni a megértés és az újszerű megoldások felé. A 4C modell hangsúlyozza, hogy a kreativitás életünk minden szintjén jelen van, és minél inkább használjuk a kreativitást cégként, munkatársként vagy polgárként, annál inkább képesek vagyunk javítani a dolgokon, fejlődni.

Az OER különösen azt tárgyalja, hogy a vállalatok mennyit profitálhatnak abból a kreativitásból, amely a munkatársaktól a vállalat vezetőségéig minden szinten jelen van. Ez kezdődhet a megbeszélések megszervezésének módjával, vagy az ahhoz kapcsolódó minél nagyobb nyitottság gyakorlásával, mely eredményekén számtalan új megoldás és ötlet születhet. Az OER hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a vállalatok olyan környezetet alakítsanak ki, amely ösztönzi a kreativitást, és bemutatja az ehhez szükséges hozzáállást a kockázatvállalástól kezdve egészen addig, hogy a kreatívan működő csoportokban hogyan születhetnek jobb ötletek és megoldások a problémákra.

Az OER azt is vizsgálja, hogy a művészek és a kreativitásban szakmai kompetenciával rendelkező emberek, például a felnőttoktatók hogyan vonhatók be, és hogyan járulhat hozzá kreatív megközelítésmódjukkal az érintett vállalat értékeinek és eredményeinek javításához. Üzenete, hogy a művészet és a kreativitás világából érkező külső szakemberek bevonása új utakat teremthet a vállalatok szemléletének és teljesítményének javításához. Megmutatja, hogy melyek azok a dolgok, amelyeket meg kell fontolni a művésznek a cég/szervezet munkájába való bevonásakor ahhoz, hogy az valóban hatékonyan tudja támogatni a szervezeti kreativitást – például, hogy kézzelfogható célokat kell kitűzni a művészekkel való együttműködéshez, világos megállapodást kötni az eredményekre vonatkozóan és hogy elengedhetetlen, hogy a szervezet nyitott legyen a művészek munkamódszereinek sokféleségére még akkor is ha azok sokszor megkérdőjelezik a vállalaton belüli „ennek így kell lenni” konvenciókat. Az OER lépésről lépésre javaslatot tesz a vállalatok és a művészek közötti együttműködési lehetőségek optimalizálására.

Az értékes kreativitásról szóló OER mindazoknak szól, akik szeretnék támogatni a vállalatokat/vállalatukat abban, hogy kreatívabbak és ezáltal fenntarthatóbbak és rugalmasabbak legyenek.

Hivatkozások listája